"Nehéz gazdikereső posztot írni egy kiskutyának, aki ilyen keményen kezdte az életet és aki ennyire súlyos jellem. A súlyos jellemet úgy értem, hogy az előbb 40km/h-val csapódott bele az ölembe, 7 méterről, a 14 kilójával.
Egyébként ezt napjában többször előadja változatos célpontokat kinézve, az ölbetorpedó mellett a 15 méter távolugrás a legerősebb száma, általában kutyaágyba érkezéssel (5.5 alatti pontszámot még sosem kapott, egy igazi tehetség, egy arany tojást tojó tyúk!) és olykor kutyaágyastul kertajtóra felkenődéssel, de azért sajnos nem jár plusz pont. Mindegy, ez az ő signature mozzanata. Olykor rá is borul a kutyaágy a művelet közben, de a szakmai zsűri ilyenkor kettő percre visszavonul röhögni.
Szóval elég az hozzá, hogy Unát valaki nemes egyszerűséggel kikötötte egy buszmegállóhoz. Hogy miért teszi ezt valaki egy 4-5 hónapos kiskutyával, azt nem fogjuk megtudni, a lényeg, hogy a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány a szárnyai alá vette és így Una élete is más irányt vett, mint amit kijelölt neki szőröstalpú, gombáshátú kihajítója.
Una ideiglenes befogadójánál két vihogógörcs között a Zuzu (Petals!) nevet kapta és ami még ennél is döbbenetesebb, hogy hallgat is rá. Nem volt nehéz megtanítani, mert két szem száraztápért arcon pörög, vasal, esztergál, körbegraffitizi az MNB épületét és megjavítja a mosógépet. A kutyakiképzők konszolidáltan azt szokták mondani, jól motiválható, mi azt, hogy egy zabagép, aki a két fülét eladja egy mackósajtért. Persze a belbecs eléggé összepasszol a külcsínnel: pufiarc, gombszemek, kiskutyasonkák és röhejesen zsírgazdag talppárnácskák, egy áltis Schobert Norbi, egy molosszerek molosszerje, egy Bíró Ica reciprok, egy, egy, egy, egy fantasztikus, ölelnivaló hájpárna! Ki ne álmodott volna gyerekként arról, hogy megölelgesse Mackótestvért, vagy valamelyik random mackót egy Walt Disney meséből? Ugye, hogy mindenki. Namost az igazi mackó jóeséllyel kőkemény habbá ver, ha megpróbálod, de Una/Zuzu nem, mert neki mindene az összebújás, a non-stop szieszta (és a kaja és a játékok rágcsálása és az ökörködés). Márpedig egy igazi mackó megöleléséhez az Una/Zuzu-experience áll a legközelebb.
Ha reggel marhára nincs kedved dolgozni, iskolába vagy anyóst látogatni menni, Una/Zuzu segítségére mindig számíthatsz, neki nem kell kétszer mondani, hogy le van tojva mindenki, feküdjünk vissza és rendeljünk pizzát. -”Jó reggelt főnök, sajnos ma nem jövök dolgozni, mert rámfeküdt egy bársonypuha 14 kilós hájgombóc és olyan simogatni, mintha puszta kézzel gyúrnám a krumplipürét.” -Nincs olyan akkumulátorsav-vérű főnök, aki ettől ne lágyulna el. Tényleg.
Műszaki jellemzői teljesen marginálissá válnak 5 vele töltött perc után, mert mire megkérdeznéd, mekkora lesz, vagy szobatiszta-e, már azon veszed észre magad, hogy csillió kilohertzen gügyögsz neki és túrod bele az arcodat a tokahájába, de azért tételesen közreadjuk: nagyjából 4-6 hónapos, valószínűleg shar-pei vagy chow-chow keverék kislány, jelenlegi méreteiből ítélve nagytestű kutya lesz. Szereti az embereket, a kutyákat, a cicákat, továbbá szereti, de nem érti a rágcsálókat és a papagájokat. Midenkivel végtelenül kedves, bár eleinte kissé félénk, de két perc alatt visszatér a Rainbow Family- alapállapothoz. Az alap veszényszavakat ismeri (ül, fekszik, gyere ide), ismereteit folyamatosan bővítjük. Otthon nem rumlizik, szobaboxot ismeri, szeret benne szundabundázni, bunkizni, boxban hagyva nem ordít, nem hisztizik, kulturált, nem szomorú, az otthonmaradással nincs komoly gondja, 90%-ban szobatiszta. Akkor szokott bepisilni, mikor elalszom a kádban, vagy egy levegőre végignézem a Twin Peaks-et.
Fogalmunk sincs, mi történt vele, mielőtt a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány felkarolta, így nagy hangsúlyt fektetünk a szocializációjára, tanítgatására és a nevelésére is. Utóbbival haladunk igazából a leglassabban, mert folyamatosan kiesik a mancsából az ezüst étkészlet, hiába mondogatom neki, hogy óvatosabban bánjon vele, nagyanyámé volt, hé. A zongoraórái sem kecsegtetnek sok sikerrel, a tanár szerint túl vastagok és rövidek az ujjai, a legutóbbi órán ráadásul megpróbálta megenni a kottát.
Maradtunk a hagyományosabb módszereknél: klikkerrel tanul naponta többször, az alapengedelmes dolgok mellett trükköcskéket, agytornász feladatokat is becsületesen és lelkesen végrehajt, mindemellett jelenleg kutyaoviba jár, ahol nyilván ő a legokosabb és a legügyesebb kiskutya (és a kövér gyerek az osztályban). Szeretnénk, ha leendő gazdijai továbbra is figyelmet fordítanának a fejlesztésére és elkísérnék őt kutyaiskolába, hogy továbbra is maga mögé utasíthasson mindenkit a lehengerlő személyiségével és tudásszomjával.
Una/Zuzu fiatal kora ellenére szívott már eleget az élettel, úgyhogy kizárólag bombabiztos, all inclusive helyre költözhet. Oltva, chipezve, féreghajtva, szívféregre szűrve, ivartalanítási kötelezettséggel keresi az ő Ford Fairlane-jét, aki tudja, mivel jár egy kölyökkutya felnevelése és 10-15 év felelősség."
Egyébként ezt napjában többször előadja változatos célpontokat kinézve, az ölbetorpedó mellett a 15 méter távolugrás a legerősebb száma, általában kutyaágyba érkezéssel (5.5 alatti pontszámot még sosem kapott, egy igazi tehetség, egy arany tojást tojó tyúk!) és olykor kutyaágyastul kertajtóra felkenődéssel, de azért sajnos nem jár plusz pont. Mindegy, ez az ő signature mozzanata. Olykor rá is borul a kutyaágy a művelet közben, de a szakmai zsűri ilyenkor kettő percre visszavonul röhögni.
Szóval elég az hozzá, hogy Unát valaki nemes egyszerűséggel kikötötte egy buszmegállóhoz. Hogy miért teszi ezt valaki egy 4-5 hónapos kiskutyával, azt nem fogjuk megtudni, a lényeg, hogy a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány a szárnyai alá vette és így Una élete is más irányt vett, mint amit kijelölt neki szőröstalpú, gombáshátú kihajítója.
Una ideiglenes befogadójánál két vihogógörcs között a Zuzu (Petals!) nevet kapta és ami még ennél is döbbenetesebb, hogy hallgat is rá. Nem volt nehéz megtanítani, mert két szem száraztápért arcon pörög, vasal, esztergál, körbegraffitizi az MNB épületét és megjavítja a mosógépet. A kutyakiképzők konszolidáltan azt szokták mondani, jól motiválható, mi azt, hogy egy zabagép, aki a két fülét eladja egy mackósajtért. Persze a belbecs eléggé összepasszol a külcsínnel: pufiarc, gombszemek, kiskutyasonkák és röhejesen zsírgazdag talppárnácskák, egy áltis Schobert Norbi, egy molosszerek molosszerje, egy Bíró Ica reciprok, egy, egy, egy, egy fantasztikus, ölelnivaló hájpárna! Ki ne álmodott volna gyerekként arról, hogy megölelgesse Mackótestvért, vagy valamelyik random mackót egy Walt Disney meséből? Ugye, hogy mindenki. Namost az igazi mackó jóeséllyel kőkemény habbá ver, ha megpróbálod, de Una/Zuzu nem, mert neki mindene az összebújás, a non-stop szieszta (és a kaja és a játékok rágcsálása és az ökörködés). Márpedig egy igazi mackó megöleléséhez az Una/Zuzu-experience áll a legközelebb.
Ha reggel marhára nincs kedved dolgozni, iskolába vagy anyóst látogatni menni, Una/Zuzu segítségére mindig számíthatsz, neki nem kell kétszer mondani, hogy le van tojva mindenki, feküdjünk vissza és rendeljünk pizzát. -”Jó reggelt főnök, sajnos ma nem jövök dolgozni, mert rámfeküdt egy bársonypuha 14 kilós hájgombóc és olyan simogatni, mintha puszta kézzel gyúrnám a krumplipürét.” -Nincs olyan akkumulátorsav-vérű főnök, aki ettől ne lágyulna el. Tényleg.
Műszaki jellemzői teljesen marginálissá válnak 5 vele töltött perc után, mert mire megkérdeznéd, mekkora lesz, vagy szobatiszta-e, már azon veszed észre magad, hogy csillió kilohertzen gügyögsz neki és túrod bele az arcodat a tokahájába, de azért tételesen közreadjuk: nagyjából 4-6 hónapos, valószínűleg shar-pei vagy chow-chow keverék kislány, jelenlegi méreteiből ítélve nagytestű kutya lesz. Szereti az embereket, a kutyákat, a cicákat, továbbá szereti, de nem érti a rágcsálókat és a papagájokat. Midenkivel végtelenül kedves, bár eleinte kissé félénk, de két perc alatt visszatér a Rainbow Family- alapállapothoz. Az alap veszényszavakat ismeri (ül, fekszik, gyere ide), ismereteit folyamatosan bővítjük. Otthon nem rumlizik, szobaboxot ismeri, szeret benne szundabundázni, bunkizni, boxban hagyva nem ordít, nem hisztizik, kulturált, nem szomorú, az otthonmaradással nincs komoly gondja, 90%-ban szobatiszta. Akkor szokott bepisilni, mikor elalszom a kádban, vagy egy levegőre végignézem a Twin Peaks-et.
Fogalmunk sincs, mi történt vele, mielőtt a Füzesabonyi Állatvédő Alapítvány felkarolta, így nagy hangsúlyt fektetünk a szocializációjára, tanítgatására és a nevelésére is. Utóbbival haladunk igazából a leglassabban, mert folyamatosan kiesik a mancsából az ezüst étkészlet, hiába mondogatom neki, hogy óvatosabban bánjon vele, nagyanyámé volt, hé. A zongoraórái sem kecsegtetnek sok sikerrel, a tanár szerint túl vastagok és rövidek az ujjai, a legutóbbi órán ráadásul megpróbálta megenni a kottát.
Maradtunk a hagyományosabb módszereknél: klikkerrel tanul naponta többször, az alapengedelmes dolgok mellett trükköcskéket, agytornász feladatokat is becsületesen és lelkesen végrehajt, mindemellett jelenleg kutyaoviba jár, ahol nyilván ő a legokosabb és a legügyesebb kiskutya (és a kövér gyerek az osztályban). Szeretnénk, ha leendő gazdijai továbbra is figyelmet fordítanának a fejlesztésére és elkísérnék őt kutyaiskolába, hogy továbbra is maga mögé utasíthasson mindenkit a lehengerlő személyiségével és tudásszomjával.
Una/Zuzu fiatal kora ellenére szívott már eleget az élettel, úgyhogy kizárólag bombabiztos, all inclusive helyre költözhet. Oltva, chipezve, féreghajtva, szívféregre szűrve, ivartalanítási kötelezettséggel keresi az ő Ford Fairlane-jét, aki tudja, mivel jár egy kölyökkutya felnevelése és 10-15 év felelősség."
2017-ben gazdisodott.